Nem régiben jelent meg dr Jordan Peterson új könyve magyarul: "Mi, akik Istennel birkózunk". A szerző valószínűleg azokra az embertársaira gondol, akik élik az életüket, tudva, vagy tudattalanul, de felelősséget vállalnak érte, és megküzdenek nap mint nap a sorsukkal, igyekezve beteljesíteni azt. (XXI. század kiadó adta ki a kötetet.)

Úgy tűnik, a világhírű szerző a hit és a hívő fogalmát igyekszik a legtágabbra növelni, és mindenkit belé foglalni, aki röviden szólva: emberként él. Vagy inkább: Emberként. 

Aki szembenéz önmagával, a sorsával, a napi kihívásokkal, és hajlandó A .- ból B felé tartani, aki belső, lelki horizontján befogadja, élteti és követi az ott megjelenő legjobb hívást, gondolatot, az hisz, az Isten tanítványa - ha jól értettem dr Peterson gondolatait.

Énnekem ez a terminológia nagyon tetszik. Vallásos hitem van, hiszek Jézusban, olvasom a Bibliát, de hiszem, hogy sok, rengeteg olyan ember él a Földön, aki a  petersoni kategória szerint nekem tul. képpen hittestvérem. Van erre egy nagyon jó katolikus kifejezés: anoním (névtelen) keresztény. Akik majd szintén megállhatnak az Úr előtt az utolsó ítéletkor. Akik majd szintén hallhatják Jézustól: "Jól van, jó és hű szolgám, ... menj be urad örömébe." 

Maga a könyv néhány bibilai történeten keresztül világítja meg, mi kell ahhoz, hogy Emberként, a nehézségek között is kiteljesedve élhessünk.

Nem témája a könyv további tartalma ennek a bejegyzésnek, de elképzelhető, hogy visszatérünk még rá. Izgalmas és felemelő olvasmány, ami a doktor kezéből kikerült. Inspirál és erőt ad élni. Úgy igazán, mélyen.