Eredeti írás itt olvasható.
Egy véresen komoly témát taglal ez az írás. Főleg apákat érint, de sajnos anyáknak is hasznos lehet. Apák is tudnak ellen nevelni.
A jelen írás jelentős - hazánkban is alkalmazható - ajánlást tartalmaz a szülői elidegenítés bizonyításához, de valójában az amerikai gyakorlatot mutatja be. Az Apák az Igazságért Egyesület célja, hogy Magyarországon is ismerjék el és kellő komolysággal vegyék figyelembe a gyermekeket érintő szülői elidegenítés jelenségét, mind a szülő-gyermek kapcsolattartásának gyakorlatában, mind pedig a gyermekek mindkét szülőhöz való jogának érvényesítésében és nem utolsó sorban érzelmi, lelki egészségük megóvásában.
Hogyan bizonyítsuk be a szülői elidegenítést?
Válást követően gyakorta előfordul, hogy az egyik szülő a másik szülő iránt érzett gyűlölet vagy neheztelés miatt könnyen a szülői elidegenítés irányába fordul, melynek során érzelmi manipulációk hadával igyekszik meggyőzni a közös gyermeket arról, hogy a másik szülő rossz ember, aki nem szereti őt és nem törődik vele. Ez rendszerint igen távol áll a valóságtól, az érintett szülő pedig hajlandó mindent megtenni azért, hogy megállítsa az effajta bántalmazó viselkedést és visszaállítsa a gyermekkel való jó viszonyt.
Amennyiben Te is azt tapasztalod, hogy szülőtársad megkísérli gyermeked elidegenítését, a bíróságtól számíthatsz segítségre, de ehhez hathatós bizonyítékokra van szükség, melynek beszerzése nem egyszerű feladat. Ehhez próbálunk rálátást és iránymutatást nyújtani jelen írásunkban.
I. Jegyezd fel az elidegenítésre utaló viselkedésmintákat
1) Vezess naplót! Ha eddig még nem tetted meg, kezdj el naplót vezetni mindarról, ami a gyermeked körül történik, beleértve a másik szülővel lefolytatott beszélgetéseket, vitákat is. A feljegyzések rendkívül fontosak lehetnek a szülői elidegenítés tényének feltárásában és bizonyításában, illetve a másik szülő alaptalan vádjainak cáfolásában.
-
Előfordulhat, hogy a másik szülő arra hivatkozva kezdeményezi a kapcsolattartás megváltoztatását, hogy nem töltesz elég időt a gyermekkel. Őrizz meg mindent, ami az közösen töltött időt igazolja, pl. belépő jegyeket, fotókat a közös programokról, eseményekről.
-
Rögzíts minden egyedi kérést, változtatást, amit szülőtársad kér a bíróság által meghatározott kapcsolattartási rendhez képest. Gyakori taktika, hogy az elidegenítő szülő változásokat kér és téged hibáztat, ha nem egyezel bele.
-
Különösen fontos feljegyezni, ha a kapcsolattartási időt illetően folyamatosan problémák lépnek fel, vagy a bíróság által meghatározott kapcsolattartási rend sérül.
-
Tartsd szem előtt, hogy a bíróság az elidegenítő szülőtől eltérően értékeli a gyermek befolyásolását abból a szempontból, hogy ő mennyire akar a különélő szülőjével találkozni - ráadásul ezekben az esetekben a bíró a gyermek életkorára is figyelemmel van. A bíróság többnyire a szülők hibájának rója fel, amennyiben a gyermekre bízzák, hogy ő olyasmit csináljon, ami a bírósági ítélettel ellentétes. Például ha a gyermek azt mondja a különélő szülőjének, hogy „ha nem akarom, akkor nem kell jövő héten meglátogatnom téged”, ezt az esetet is jegyezd fel a naplódba, mint bizonyítékot, hiszen ez is egy lehetséges szülői elidegenítést jelez.
-
Ha problémák jelentkeznek a másik szülővel való kommunikáció során, a legjobb mindent írásban lefolytatni, ily módon mindkettőtöknek lesz írásos bizonyítéka az elhangzottakról. Mentsd el az e-maileket, a későbbiekben hasznosak lehetnek.
Ha a volt párod vádaskodó vagy elidegenítő üzeneteket küld, mentsd el őket időrendi sorrendben, hogy bizonyítani tudd az elidegenítő viselkedést.
2) Legyél tudatában a figyelmeztető jeleknek! Bizonyos viselkedési formák, vagy változások a gyermek veled való viselkedésében, a gyermek elidegenítésére utalhatnak. http://www.apakazigazsagert.org/konyvrendeles
-
A szülői elidegenítésnek több különböző típusa van és mindnek megvan a maga figyelmeztető jele. Nemcsak az a fontos, hogy észrevegyük ha szülői elidegenítés áldozatai vagyunk, hanem az is, hogy felismerjük annak mibenlétét, ezáltal megfelelő stratégiát válasszunk a probléma leküzdésére.
-
Ne felejtsd el, hogy az elidegenítő szülő sok esetben a szíve mélyén a gyermek érdekét nézi és segítséget fog kérni, ha szembesül azzal, hogy viselkedése mennyire károsítja a gyermek fejlődését.
-
A szülői elidegenítés és a szülői elidegenítési szindróma különbözik egymástól a tekintetben, hogy a szindróma tünetei miként jelentkeznek a gyermeknél. Például ha a gyermek vonakodik meglátogatni téged, vagy visszautasítja a veled való időtöltést, az sokkal inkább a szülői elidegenítés jele és nem arra utal, hogy a gyermek nem szeret téged vagy nem szeretne veled lenni.
-
Egy elidegenítő szülő támogatja, hogy a gyermek visszautasítsa a különélő szülővel való kapcsolattartást, még akkor is, ha erre semmi oka nincs. A gyermek efféle viselkedése számára „pusztán” azt jelenti, hogy inkább vele szeretne lenne, mintsem a különélő szülővel.
Légy óvatos, ha a gyermekednek és a másik szülőnek titkai vannak, esetleg kódszavaik vagy jelzéseik. Ha a gyermek visszautasítja azt, hogy elmondja, mit csinált a másik szülővel a múlt hétvégén, hozzátéve, hogy „anya/apa azt mondta, ne mondjam el“ vagy „anya/apa azt mondta, hogy tartsuk titokban“ - az szintén a szülői elidegenítés egyik jele lehet. Ez még akkor is igaz, ha csak egyszerű és ártatlan programról van szó, mint pl. egy baseball meccs megtekintése. Maga a tény, hogy a szülő arra utasítja a gyermeket, hogy titkolózzon, egyértelműen az elidegenítés folyamatára utal.
3) Beszélj a gyermekeddel. Különösen fontos, hogy a gyermekkel sokat beszélgess, mivel könnyen előfordulhat, hogy a másik szülő megpróbálja elhitetni vele, hogy nem szereted vagy nem törődsz vele. Mindig hallgasd meg a gyermekedet nagy odafigyeléssel, az érzéseiben erősítsd meg és tedd egyértelművé, hogy ő fontos számodra.
-
Legyél tudatában annak is, ha a gyermek a másik szülő szavait ismételgeti és nem a saját érzései nyilvánulnak meg. Például, ha megkérdezed a lányodat, hogy miért nem jött el múlt szombaton, egy ilyen esetben így reagálhat: „apa/anya azt mondta, túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy veled lehessek.“
-
Ha a másik szülő azzal vádol meg, hogy bántalmazod a gyermeket, vagy a gyermekkel próbálja elhitetni, hogy amit teszel, az bántalmazás, akkor ezekre a vádakra azonnal reagálj és keress a gyermeked számára szakértő segítséget.
-
Kérdezd meg a gyermeket, mit szokott otthon csinálni, de kerüld a puhatolózó jellegű vagy irányított kérdéseket. Ha a gyermek beszélni akar valamiről, ami vele történt, akkor hallgasd meg figyelmesen, de ne próbálj meg faggatózni, vagy olyan információkat kiszedni a gyermekből, amik veszélyeztethetik a köztetek levő kapcsolatot.
Ha a gyermek olyasmit mond el, amik bántalmazásra, vagy elhanyagolásra utalnak, akkor inkább vidd el szakértőhöz, mintsem dühös legyél és/vagy elkezdj faggatózni. Tartsd szem előtt, hogy a gyermek valószínűleg kényelmetlennek találja, ha úgy érzi a gondozó szülőjéről kell pletykálnia.
4) Szerezz érvényt minden kapcsolattartási alkalomnak. Előfordulhat, hogy a gondozó szülő mindent megtesz annak érdekében, hogy a kapcsolattartásotokkal keresztbe szervezzen, noha fontos lenne, hogy a gyermek mindkét szülőjével együtt tudjon lenni.
-
Ha a másik szülő megszegi a gyermekelhelyezési vagy a kapcsolattartást szabályozó rendet, haladéktalanul lépj kapcsolatba a hatósággal. Hangsúlyozd, hogy a bírósági ítéletet be kell tartani, vagy annak súlyos következményei lesznek.
-
Tartsd szem előtt, hogy sok államban a bíróság a rendszeres kapcsolattartás-zavarást a gyermek mindenek felett álló érdekébe való beavatkozásnak tekinti.
-
Ha a másik szülő nem tájékoztat a gyermek egészségi (betegségi) állapotáról, vagy iskolai eredményeiről, fordulj bírósághoz a tájékoztatási kötelezettség betartatása érdekében. Szülői elidegenítésre utal, ha a gondozó szülő visszatartja az információkat, ugyanis ezzel megakadályozza, hogy a gyermek életében részt vegyél.
-
A bírósági feljegyzések a későbbiekben arra is felhasználhatóak lesznek, hogy az elidegenítés tényét alátámaszd. Ha a szülőtársad nem tanúsít együttműködést és visszautasítja, hogy betekinthess a gyermek orvosi leleteibe, akkor a bíróság ezt nem fogja a gyermek érdekében állónak tekinteni.
-
Ha az elidegenítő szülő ajánl vagy javasol valamit, akkor nézz utána és vedd fontolóra a motivációit, mielőtt rábólintasz. Olvass el minden bírósági feljegyzést alaposan és gondold át, nem valamilyen kiskaput szeretne-e kihasználni.
-
Noha sok államban a szülői elidegenítési szindrómát név szerint nem ismerik el, annak hatásait azonban figyelembe veszik, amikor a gyermek érdekében döntenek.
Legtöbb államban azt tartják előnyösebbnek, ha a gyermek közeli és folyamatos kapcsolatot tart mindkét szülőjével. Ebből következően, ha az egyik szülő a másik szülőt igyekszik kizárni az életéből, vagy elidegeníteni tőle, akkor azt nem tartják a gyermek érdekében állónak.
5) Kérd a bíróságot, hogy rendeljen ki eseti gyámot a gyermek részére. Az eseti gyám feladata a gyermek képviselete, valamint annak ellenőrzése, hogy a másik szülő mennyire tartja be a bírósági ítéleteket.
A bíróság előírhatja, hogy az eseti gyám meglátogassa a gyermeket a másik szülő otthonában és megfigyelje a köztük levő kommunikációt. Mindkét szülővel, illetve a gyermekkel is készíthet interjút, külön-külön és együtt is és erről beszámolhat a bíróságnak.
6) Egyeztess a jogi képviselőddel. Ha úgy gondolod a szülői elidegenítéssel kapcsolatosan van valami bizonyítékod, a jogi képviselőd tudni fogja, hogy a legjobb azt a bíróságnak bemutatni.
-
Tartsd szem előtt, hogy a szülői elidegenítési szindróma, nem a szó orvosi értelmében vett szindróma (tünetegyüttes), vagyis nem egy mentális probléma, mely egy személy jellemzője. Sokkal inkább egy működésképtelen kapcsolat két szülő között és a szülő és gyermek között.
-
Meglehetősen összetett folyamat annak meghatározása, hogy a szülői elidegenítés miként befolyásolja a gyermek és a szülő közötti kapcsolatot, a vizsgálat nem történik meg egyik napról a másikra.
Ha a másik szülő folyamatosan arra kér, hogy változtasd meg a kapcsolattartások idejét, vagy különféle programok szervezésével arra veszi rá a gyermeket, hogy visszautasítsa a kapcsolattartásokat, akkor ezt jelezd a jogi képviselődnek, aki eldönti érdemes-e a bíróságot bevonni. Noha a kapcsolattartások tekintetében a bíróság elvár valamekkora rugalmasságot azért, hogy sem a szülők, sem a gyermek napirendje ne boruljon; az, ha az egyik szülő állandóan megváltoztatja a bíróság ítéletében szereplő kapcsolattartási rendet, az elidegenítés jele és nem szabad ennek teret engedni.
7) Figyeld a másik szülő szándékait. Ha a másik szülő arra készül, hogy a kapcsolattartás szabályain módosítson, akkor érdemes tisztázni mi az oka ennek és mit szeretne a módosítással elérni.
-
Beszélj a jogi képviselőddel, ismer-e olyan kérdéseket, melyeket feltéve az elidegenítő szándék leleplezhető lenne. Ilyen lehet például, ha megkérdezi a másik szülőt, hogy beszélt-e a gyerekkel a magánéletedről, vagy tett-e előtte negatív megjegyzést rólad.
A jogi képviselő akár egy szakértőt is megbízhat, aki személyesen jelen van a tanúvallomásokon vagy átnézheti az ügyről készült iratok másolatait, hogy kielemezve azokat, következtetéseket vonjon le. Számos bíróság figyelembe veszi, hogy a szülő mondott-e megalázó dolgokat a másik szülőről a gyermeknek, vagy a válási folyamatba beavatta-e őt, vagy bátorította, hogy ne legyen szófogadó vagy tisztelettudó vele szemben. Ezeket megkérdezheted a másik szülőtől a tanú meghallgatások során is.
II. Beszélj harmadik személlyel
1) Beszélj azokkal a szülőkkel, akik rendszeresen a gyermekkel vannak. Előfordulhat, hogy a gyermek közvetlenül neked nem mond el dolgokat, ám más felnőtteknek beszél róla.
-
Tartsd szem előtt, hogy más családtagok is részesei lehetnek a szülői elidegenítésnek. Ez előfordulhat abban az esetben, ha az elidegenítő szülő úgy érzi ő az áldozat. Például amikor szeretnél elválni a házastársadtól, ám ő nem akar, akkor érezheti úgy, a te hibád, hogy a házasságotok véget ért. A szülei és a gyermekeitek az ő pártjára állhatnak és elhihetnek mindent, amit mond még akkor is, ha valótlant állít.
Nem érintett harmadik személyek, például a gyermek tanítója, vagy edzője jobb információ forrás lehet a másik szülő cselekedeteit illetően. Ha például a volt házastársad elidegenítő viselkedést folytat, a gyermeked tanítója észreveheti a változást a viselkedésében, ha veled van vagy a volt pároddal. A különféle közösségek vezetői, mint például a tanítók, edzők, vallási vezetők általában szívükön viselik a rájuk bízott gyerekek sorsát és erős tanúk lehetnek, amikor a szülői elidegenítést kívánod bizonyítani.
2) Javíts ki bármilyen hamis vagy torz információt. Mivel az elidegenítő szülő gyakran hazudik, hogy a gyermeket a másik szülő ellen hangolja, gondoskodj arról, hogy a gyermeked és a többi szülő az igazat tudja.
Ez nehéz lehet, ha a többi szülő, akivel kapcsolatban vagy sokkal inkább a volt pároddal éreznek együtt, mint veled. Például, ha a volt házastársad a testvérének azt mondja alkoholista vagy, nehezen tudod meggyőzni az ellenkezőjéről és arról, ne higgyen el mindent a testvérének. Az elidegenítő szülők gyakran az „ők mi ellenünk harcolnak“ mentalitást követik, ezért hangsúlyozd, hogy a gyermek érdekeit tartod szem előtt és nem próbálsz ellenséget csinálni a volt párodból.
3) Fontold meg, hogy a gyermekedet pszichológushoz viszed. Pszichológus kezelése fontos lehet nemcsak abból a szempontból, hogy az elidegenítést bizonyítsd, hanem a gyermek lelki egyensúlya miatt is.
-
A gyermek elmondhat a pszichológusnak olyan dolgokat, amiket neked nem. Mindezen túlmenően a pszichológus képes arra, hogy felismerje az egyes viselkedési jellemzők fontosságát, melyek elkerülhették a figyelmed.
-
A gyermeked sokkal szívesebben mesél más felnőttnek arról, amit rólad hall otthon, mint neked.
-
Egyes esetekben a bíróságot megkérheted arra, hogy rendeljen el gyermek-pszichológiai vizsgálatot. Beszéld át az ügyvédeddel, mi ennek a menete. A vizsgálatról készült jegyzőkönyv bizonyítékként szolgálhat a szülői elidegenítés alátámasztására.
-
A helyi családsegítő központ szintén segíthet, ha problémád támad a másik szülővel, vagy ha úgy gondolod a gyermekeden a szülői elidegenítés jeleit tapasztalod. A gyermekjóléti szolgálatnak lehetősége van segíteni és ezáltal pénzt is megtakaríthatsz, ahhoz képest, hogy a gyermekedet pszichológushoz vagy pszichiáterhez vinnéd magánrendelésre.
Tartsd szem előtt, hogy az elidegenítés bizonyításához azt kell bemutatnod, hogy mindezzel a gyermekednek árt a volt párod. Gyermek-pszichológustól vagy pszichiátertől származó feljegyzés szükséges lehet ennek bizonyításához.
III. Védd a gyermekedet!
1) Tartsd fenn a kapcsolatot! A legjobb út arra, hogy a másik szülő érzelmi manipulációival felvedd a küzdelmet az, hogy bebizonyítod, téved.
-
Tartsd a gyermeked érdekeit szem előtt és ne hagyd magára, csak azért mert a volt párod megnehezíti az életed. A gyermeked észreveszi, ha a vele való törődést abbahagyod vagy állandóan a volt párod kívánságainak hódolsz be.
Tartsd fenn a kapcsolatot a többi családtagoddal és a közösséged többi tagjával is. Ha bátorítod a gyermekedet, hogy elmenjen zsúrokra vagy vegyen részt baráti rendezvényeken akkor nemcsak a veled való kapcsolata erősödik, hanem segít az elidegenítés hatásaival való küzdelemben.
2) Kerüld a negatív töltetű összeütközést a másik szülővel! A volt pároddal való harc - különösen a gyermek előtt - csak a gyermek frusztrációit erősíti és az elidegenítő szülőnek további táptalajt biztosít az elidegenítéshez.
Próbálj meg minden félreértést tisztázni, anélkül, hogy a gyermeked bevonnád. A gyermek tudja, hogy nem jöttök ki egymással, mivel elváltatok. Kerüld a gyermek bevonását a vitákba, soha ne éreztesd vele, hogy ő lenne a felelős a kialakult helyzetért.
3) Tartózkodj attól, hogy a másik szülőt a gyermek jelenlétében becsmérled. Ne felejtsd el, hogy a szülői elidegenítés egyfajta érzelmi bántalmazás, kerüld, hogy saját magad is ezt tedd!
-
Tartsd szem előtt, hogy a gyermek - noha képes elfelejteni, ha időnként mérges, vagy türelmetlen vagy és ez rajta csapódik le - ezen viselkedéseknek súlyos következményeit szenvedi el, különösen, ha a másik szülő hasonló dolgokat állít rólad.
-
Törekedj arra, hogy a gyermekkel építő jellegű kapcsolatot tarts fenn és ügyelj a saját viselkedésedre: tartsd kontroll alatt a dühödet, bosszúságodat. Jegyezd meg, amit érzel, és viselkedj másként. Például, mondd a gyermeknek: „Bevallom, nagyon bosszús vagyok most, de nem akarok erre gondolni. Mi lenne, ha valami vicces dolgot csinálnánk?” A saját lelki problémáiddal akkor foglalkozz, mikor a gyermek nincs veled.
Ahelyett, hogy a másik szülőről mondanál negatív dolgokat, vagy vádaskodnál, koncentrálj a gyermek jólétére. Ha valóban azt hiszed, hogy a gyermek veszélyben van, a másik szülő bántalmazza vagy elhanyagolja, jelezd azonnal a gyámhivatalnál.
4) Beszélj a gyermekkel a korának megfelelő módon. Az elidegenítő szülők gyakran olyan információkat mondanak a gyermeknek, amihez nem elég idősek, hogy megértsék.
-
Az elidegenítő szülők gyakran olyan választást bíznak a gyermekükre, melyhez nem elég érettek.
-
Például az elidegenítő szülő megkérheti a gyermeket, hogy válasszon a szülők között, vagy utalhat arra, hogy van választási lehetősége abban a tekintetben, hogy a bíróság által előírt kapcsolattartási rendet nem kötelező betartani.
-
További elidegenítési taktika, hogy az elidegenítő szülő arra kéri a gyermeket, hogy a másik szülőről titokban információkat gyűjtsön vagy a gyermeket szemtanúnak használja a másik szülő ellen. A gyermeknek nem szabad a szülők közti játszmának a részesévé válnia.
Ha a gyermek rákérdez arra, amit az elidegenítő szülő mondott, vigyázz, ne mondj el neki olyan dolgokat, amikhez nem elég idős. Adj őszinte választ, hozzátéve, hogy a későbbiekben részletesen mesélni fogsz róla.
5) Szerezz olyan bírósági végzést, ami megtilt bizonyos viselkedést. Ha a másik szülő viselkedésében elidegenítő vonást veszel észre, a bíróságot megkérheted, hogy ezt tiltsák meg neki.
-
Például, ha a volt párod nem engedi a gyermekednek, hogy a kedvenc játékát vigye magával a kapcsolattartásokra, vagy nem engedi a gyermeknek, hogy a tőled kapott ajándékokat megtartsa, akkor ezek elidegenítő viselkedésre utalnak. Dönthetsz úgy, hogy a bíróságot megkéred, hogy szólítsák fel a másik szülőt arra, hogy tartózkodjon effajta viselkedéstől.
-
Szintén a bíróságtól kérheted, hogy tiltsák meg a gondozó szülőnek, hogy olyan programokat szervezzen, melyek egybeesnek a kapcsolattartások időpontjával, vagy legalább tegyék lehetővé, hogy a megadott időben felhívd a gyermekedet.
Ha gondozó szülőként aggódsz amiatt, hogy a gyermeked nincs biztonságban a különélő szülőnél, vagy nem bánik jól vele, kérheted a bíróságtól felügyelt kapcsolattartás megállapítását.
Fordította:
Szarka Levente
Lektorálta:
Kálmán Zsuzsanna, Pénzes Ilona
Forrás:
http://m.wikihow.com/Prove-Parental-Alienation-Syndrome#Recording_Behavi...
